Virágh András Gábor (orgona)
Szakács Ildikó (ének)
Műsor:
Bach, Buxtehude, Händel, Monteverdi, Purcell, Schütz, Vivaldi művei
Közreműködik:
Balogh Roland (gitár)
Fábián Juli (ének)
Fenyvesi Márton (gitár)
Mester Dániel (szaxofon)
Pintér Péter (zongora)
Horváth "Pluto" József (basszusgitár, nagybőgő)
Jelinek Emil "Emilio" (dob)
(Az ösztöndíjasok fotóihoz kattintson ide!)
Az est házigazdája és közreműködője: László Attila (gitár)
A 2010. és 2011. évi Lakatos Ablakos Dezső jazz előadó-művészeti ösztöndíjasok gálakoncertje.
Lakatos Ablakos Dezső a magyar jazz történetének kiemelkedő személyisége volt. A szakma a legjobb magyar altszaxofonosként tartotta számon. A róla elnevezett Jazz Előadóművészi Ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez.
Társrendező a Budapest Jazz Club
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával.
Vox iuventutis/1.
Közreműködik:
MÁV Szimfonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola Kórusa
Szvétek lászló - ének
Vezényel: Antal Mátyás
Műsor:
Händel:
- Tűzijáték-szvit (Bourrée, La Réjouissance, Menüett)
- Messiás (For unto us a child is, Halleluja)
Bach:
- E-dúr hegedűverseny
- Karácsonyi oratórium (V. rész) No. 44-45-46.
Telemann: Az iskolamester – kantáta
Az európai zene aranykora, a csodálatosan gazdag és sokszínű barokk kor népszerű darabjai: tánc-, oratórium-, kantáta-, és versenymű-tételek várják a gyermekeket és felnőtteket.
Közreműködik:
MÁV Szimfonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola Kórusa
Szvétek lászló - ének
Vezényel: Antal Mátyás
Műsor:
Händel:
- Tűzijáték-szvit (Bourrée, La Réjouissance, Menüett)
- Messiás (For unto us a child is, Halleluja)
Bach:
- E-dúr hegedűverseny
- Karácsonyi oratórium (V. rész) No. 44-45-46.
Telemann: Az iskolamester – kantáta
Az európai zene aranykora, a csodálatosan gazdag és sokszínű barokk kor népszerű darabjai: tánc-, oratórium-, kantáta-, és versenymű-tételek várják a gyermekeket és felnőtteket.
Zártkörű rendezvény!
Közreműködik:
EAR Együttes (Gábor József - zongora, Matuz Gergely - fuvola, Peltzer Ferenc - gitár, Faragó Béla - szintetizátor, Pintér Gyula és Sugár Miklós - elektronika)
Művészeti vezető: Sugár Miklós
Hangmérnök: Horváth István

Műsor:
Lajtha László: Koncertszonáta, op. 64.
Szervánszky Endre: Fuvolaverseny (Sulyok Imre fuvola-zongoraváltozata)
Faragó Béla: Szerenád I.
Sugár Miklós: Flautomax
Szigeti István: Az öreg malom utolsó álma
Pintér Gyula: Improvizáció No. 1.
Madarász Iván: Katabassis (Gyászzene Gyöngyössy Zoltán emlékére)
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, az NKA, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az Artisjus támogatásával.
A Szent Efrém Férfikar ünnepi egyházzenei koncertsorozata a Szent István Bazilikában
Művészeri vezető: Bubnó Tamás
Közreműködő vendég: Szabóki Tünde operaénekes
Az ortodox karácsony műsorában lesznek görög-bizánci tropárionok (ősi himnuszok), román karácsonyi sztichirák (zsoltárversre énekelt himnuszfajták) D.Suceveanu tollából, D. Bortnyanszkij, P. I. Csajkovszkij, Sz. Rachmaninov, P. Kasztalszkij művei, amelyek tematikájukban a karácsonyhoz kapcsolódnak, valamint magyarországi és kárpátaljai ruszin kántáló-énekek feldolgozásai.

Művészeti vezető: Benkó Sándor
Közreműködik: Micheller Myrtill és Berki Tamás - ének
A zenekar tagjai:
Benkó Sándor – klarinét
Szalóky Béla – trombita
Nagy Iván – pozan, ének
Nagy Jenő – bendzsó
Halmos Vilmos – zongora
Kelemen Zsolt – bőgő
Kovacsevics Gábor – dob
Az 1957-ben alakult Benkó Dixieland Band a világon az egyik legjobb, Magyarországon a legnépszerűbb jazzegyüttes. Már első albumuk aranylemez lett, hazai fesztiválok és versenyek egész sorát nyerték meg, számos kitüntetést mondhatnak a magukénak.
Koncertjeiken tízezres hallgatóság előtt olyan világsztárokkal dolgoztak együtt, mint az amerikai Milt Jackson, Freddie Hubbard, Al Grey, Buddy Tate, Joe Newman, Buddy Wachter, Henry Questa, Joe Muranyi, Eddy Davis, Cynthia Sayer, Harry Sweet Edison, Albert Nicholas, Wild Bill Davison, illetve az európai Chris Barber, Kenny Ball, Huub Janssen és Acker Bilk.
Nemzetközi karrierjüket a hatvanas években kezdték a szomszédos országokban, s a hetvenes években léptek fel először Nyugaton. Amerikai sikersorozatuk a nyolcvanas években indult, és 1987-ben tetőzött, amikor az Egyesült Államok elnöke, Ronald Reagan részesítette őket elismerésben az amerikai jazz magas szintű képviseletéért.
A Benkó Dixieland évente 200–250 koncertet ad itthon és a nagyvilágban. Most jelent meg hetvenedik lemezük, s mintegy 130 órányi televíziós show-műsor készült velük. Tévéműsoraikat, riportjaikat évente mintegy 600 millió néző látja a világban. Rendszeresen turnéznak Európában, az USA-ban és a Távol-Keleten. Ők hazánk és a New Orleans-i jazz utazó nagykövetei.
Jegyek jelenleg csak a Filharmónia jegyirodában kaphatók.
A Szent Efrém Férfikar ünnepi egyházzenei koncertsorozata a Szent István Bazilikában
Művészeti vezető: Bubnó Tamás
Közreműködő vendég: Őexellenciája Kocsis Fülöp, hajdúdorogi megyéspüspök (ének)
A karácsonyt megelőző koncerten az Istenszülőt tisztelő szebbnél szebb keleti keresztény himnuszok, bizánci-görög liturgikus kompozíciók, illetve a Keleti Egyház védőszentjéhez, Szent Miklós püspökhöz kapcsolódó énekek hangzanak el, s természetesen a hathetes karácsonyi felkészülési időszak – a „keleti advent” – szláv, görög, balkáni és magyar dallamai is megszólalnak.

Közreműködik:
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tagozata
a Táncművészeti Főiskola Néptánc Tagozata
Guessous Mesda Mária – ének
"A juhait kereső pásztor” - Rábaközi, nyírségi, széki és sárközi táncok és somogyi, dél-alföldi, gyimesi zene
"Hangszeres népzenénkben különleges helyet foglal el az „Elveszett juhait kereső pásztor története” témájú programzene, melyet a magyar néptánckutatás az „Oláh leány tánca” műfaji meghatározással is számon tart. Erre a zenei műfajra már a XX. század elején Bartók Béla is felfigyelt, román gyűjtéseiből több mint 50 változatát találjuk az ilyen témájú dallamoknak. Nem véletlen ilyen mérvű gazdagsága és népszerűsége a román folklórban: hiszen a románság évszázadokon át pásztornépként volt jelen az erdélyi társadalomban. Ebből következik az is, hogy a hangszeres változatok többsége a pásztorok jellegzetes hangszerén, a furulyán szólalt meg.
A század folyamán aztán népzenegyűjtők sokasága rögzítette valamilyen formában e zenés-elbeszélő-táncos játékot a magyar nyelvterület szinte minden vidékén, Vas megyétől egészen Moldváig.
A juhait kereső pásztor története mindenütt lényegében azonos: a pásztor (oláh leány, pakulár) elveszett juhait, kecskéit siratja és keresésükre indul. A siratást többnyire pásztori eredetű, bánatos rubato dallam fejezi ki. Keresés közben meglát valamit (fehér kő, szikla, bokor, tuskó, felhő), ami megtéveszti, s azt hiszi, hogy nyáját találta meg. Örömében táncra perdül, melyet egy gyorsabb tempójú – az adott vidékre jellemző – táncdallammal illusztrál. Miután csalódott, újra keseregni kezd, s visszatér a bánatos rubato dallam. A juhok keresése közben felbukkanó különböző nehézségek többször megismétlődhetnek. (Az egyik változatban ugyan a nyáját találja meg, de örömében berúg, elalszik és a nyáj újra szétszéled.) A mese végén legtöbbször megleli nyáját és örömében a már ismert gyors dallamra táncra perdül."
Árendás Péter